Ők így látták:

Radó Denise, színművész, rendező

Az a megtiszteltetés ért, hogy a nyáron ott lehettem az MSMME harmincadik, jubileumi Fesztiválján, Egerben.  Minden tiszteletem, elismerésem a vezetőknek, hogy ilyen magas színvonalú rendezvényt tudtak összehozni, ilyen igen csak megnyirbált költségvetésből. Számomra már az is csodaszámban megy, hogy még működni, létezni tudnak, nemhogy ilyen fantasztikus kulturális seregszemlét csináljanak. Nincs más magyarázat, varázslók állnak az Egyesület élén.

Nem is tudom, hogy fogalmazzam meg azt a sok érzést, ami bennem kavargott ott a helyszínen és azóta is, ha csak arra pár napra gondolok.

IMÁDTAM!

Boldogság, öröm, hála, meghatódottság, büszkeség.

Boldogság, mert kiderült, hogy a művészet mindenkié. Öröm, mert ennyi tehetséges ember, ennyi elhivatott pedagógus van az országunkban. Hála, mert lehetőségük volt megmutatni magukat, nekünk meg lehetőségünk volt velük együtt élvezni a produkciókat. Meghatódottság, mert az a szeretet, amivel Ők készültek a fellépésre, az mindenki szívébe beköltözött és most, ahogy visszaidézem a megélt pillanatokat, most is könnyeket csal a szemembe. Büszkeség, mert az én „Babáim” is felléptek és csodásak voltak. De azért is, mert ilyen remek embereket megismerhettem és a barátukká fogadtak.

Isteni volt a Nyitó Gála, ami összefoglalta ezt a kimondani is meglepő, harminc évet! Elismerésem az Egri Színház művészeinek, akik még emelték az est fényét, úgy, hogy szolgálták a produkciókat, nem elnyomták. Megemelem a képzeletbeli kalapomat!

Minden barátom, aki egy-egy napot velünk volt a nyáron Egerben, arról áradoztak, hogy mennyire feltöltődtek, mennyi érzelmi energiát, szeretetet kaptak, hálásak érte.

Köszönöm, hogy ott lehettem! Jövőre veletek, ha nem is ugyanitt, de Együtt!

Sebestyén Csaba, balettművész, koreográfus, az Operaház balettmestere

Hosszú évek óta kitűnő művészek társaságában járom az ország városait, településeit, és próbáljuk a kultúrát elvinni az embereknek, a nézőinknek, akik ezért oly hálásak, de elég gyakran előfordul, hogy olyan haknicsapat verődik össze, hogy azt érzi az ember, hogy „Nyílj meg alattam Föld a szégyentől”!

Az egri fellépés természetesen nem ilyen volt, mondhatom úgy is, hogy nagyon magas színvonalú előadást képviselt, köszönhető ez nem csak a fellépő művészeknek, hanem a zenei vezetésnek és a rendezőknek, akik mindent megtettek azért, hogy mindenki kihozza magából a maximumot, és úgy nézzen ki az előadás, ahogy annak ki kell néznie!

Csodálatos volt!!!

Csonka András, színész, énekes

Évek óta követem tiszteletteljes figyelemmel, ahogy kolléganőm és barátném, Radó Denise szívén viseli a fogyatékkal élők sorsát, és nem csak ölbe tett kézzel várja a dolgok jobbra fordulását, hanem aktívan szervez, koordinál, rendez, gyűjt, lelki társa és barátja az értelmi fogyatékos embereknek.

Idén az ő hívó szavára érkeztem Egerbe, a több napos rendezvény egyik délutánjára. Sajnos addigra éppen befejeződtek az aznapi előadások, de azért a Színház előcsarnokában még elcsíptem valamit a hangulatból, és néhány intézmény ott tartózkodó fogyatékkal élő fiataljai és pedagógusai értelmet adtak szeretetükkel az egész napomnak. Csodás kis emberkék ők, érzékenyek és szeretni vágyók, gondoskodást érdemlők. A pedagógusok előtt pedig mélyen meghajlok. Az az odaadás, az az önfeláldozás, amivel körülveszik ezeket a fiatalokat, példaértékű. Mindez gyakran megalázó körülmények és megbecsülés mellett.

Szeretnék olyan világban élni, ahol mindennek és mindenkinek helye van. Egészségesek és fogyatékkal élők egymás támaszai lehetnek. Sok még a tennivaló, és ezért fontosak az ilyen rendezvények, hogy hangos felkiáltójelként figyelmeztessenek.