XXX – Fesztiválnyitogató
Írta: Asztalos Zsolt
Fesztivál, fesztivál, fesztivál. Fesztivál forever. Debrecen, Veszprém, Szolnok… és még sok más város. És Eger.
Fesztivál az életem, fesztivál az életünk. Ez a mi Szigetünk. Számunkra ez a Művészetek völgye. A sziget 25, a völgy 27, a specfeszt 30!
30 éve indultunk. Innen Egerből, pontosabban Andornaktályáról. Herzog Tamás elnök úr szokta volt mondani: 1986-ban indult az a mozgalom… szakmai mozgalom, amelyből előbb kulturális találkozó, majd egyesület, majd idővel fesztivál lett. Speciális Művészeti Fesztivál, mely ma már sokunk számára életérzés.
De a kezdetek. Volt néhány szociális intézmény, néhány intézményvezető, és néhány elszánt nevelő, akik álmodni mertek: kultúrát vittek a falak közé, népdalt és néptáncot a fogyatékos ember életébe. S nem álltak meg itt, tovább álmodtak: a csoportok számára Népdal- és Néptánctalálkozót szerveztek Egerben.
Ez volt az első, 1987-ben. „A mai versenynapon a néptánc és népdal kategóriákon az országból 18 intézmény 209 képviselője lép fel a Megyei Művelődési Központ színpadán. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egyfajta totális kíváncsiság van szereplőkben, felkészítést végző dolgozókban, hozzátartozókban és meghívott vendégekben egyaránt. Vajon mire képesek ezek a sajátos felnőtt életformát élő emberek, a hazánkban magas színvonalon művelt néptánc és népdal műfajok területén, meddig fejleszthetők a szereplők ezirányú képességei, milyen távlatokat nyit meg a jövőben ez a kezdeményezés, mérföldkőnek számít-e majd ez a mai nap eseménye szakmai körökben, vagy marad csak egy rendezvény a sok közül.” – írta akkor Herzog Tamás.
Ma már tudjuk, mérföldkő volt az a 30 éve lezajlott esemény, az első fesztivál, melyet követett a második, a harmadik, s a többi…
Vannak nevek, melyeket feljegyez a történelem. Azokét, akik mertek nagyot álmodni: Andornaktálya - Herzog Tamás, Putnok - Sepregi András, Regöly - Dunai Jánosné, Balmazújváros - Dobos Sándorné. És a Bárcziról Hatos Gyula, Kemény Ferenc és Göllesz Viktor tanár úr.
Az álmodók ismét álmodtak, ezúttal szervezeti kereteket: 1994-ben megalakult a MSMME. A találkozók fesztivállá terebélyesedtek, és kiteljesedtek: Népdal és néptánc, vers- és prózamondás, színjátszás. És társastánc. Meg zene. Képzőművészeti kiállítás.
1995-ben az Egyesület megszervezte az I. Nemzetközi Kulturális Fesztivált. Ezzel egy, a mai napig egyedülálló európai rendezvényt hozott létre, úgy jellegét, mint méreteit tekintve.
Akkoriban évente országos, kétévente nemzetközi fesztivált szervezett az Egyesület. Egert elhagyva országjárásra indultunk. Új év, új város, új fesztivál. Számos színház színpadára felléphettünk. És egyre többen lettünk. Eleinte a 300 is soknak tűnt, még inkább mikor már 600-an voltunk, később már az 1000 sem volt sok, bár az 1400 már annak tűnt.
Emlékeztek? Némely városban már kétszer is jártunk. Szolnokon Partszélen álltunk, ahogy azóta többször is. Debrecenben a Közös hangot kerestük, Győrben a Kalandot. Kecskeméten is elfogadtuk a Kihívást. Minden fesztivállal adni akartunk, lehetőséget és élményt, azoknak akikért dolgozunk, értetek, mert Nekünk a tegnap soha nem volt elég!
Elnökségek jöttek mentek, de a közösség megmaradt. Tudjuk, hogy évről évre várjátok a találkozást, készültök a fellépésre, jöttök a fesztiválhétre, mert mindannyian úgy érezzük, kell egy hét együttlét!!!
Asztalos Zsolt